| Aloha |
# Elküldve: 2007.12.6 10:35
Válasz
sztem egyre többet foglalkoztatja az embereket a láthatón túli világ, és létünk értelmének keresése, legalábbis én ezt tapasztalom. Ott, ahol én lakom, nagy az érdeklõdés az ezotéria iránt: klubok, fórumok alakulnak, ahol az emberek megoszthatják gondolataikat egymással. Persze a másik oldal is ott van, a fogyasztás mámorába való belefeledkezés, a tudatlan létben való elmerülés... úgy érzem, a két csoport egyre messzebbre kerül egymástól, szinte külön világban élnek... Ha keresel, Te is biztosan meg fogod találni azokat az embereket, akik hasonlóan gondolkodnak! Csak járj nyitott szemmel és szÃvvel!
|
| yin37yang |
# Elküldve: 2007.12.8 11:49
Válasz
Az emberek egyre kevésbé vállalják önmagukat. Megalkusznak, belenyugszanak abba, amit a társadalom elvár, diktál nekik (tisztelet a kivételnek). Azt hiszik, hogy igy könnyebb, de ezzel csak ámitják, becsapják önmagukat. Mindenkinek a saját útját kell keresnie, járnia, saját tapasztalataiból kell(ene) tanulnia, és nem a máséból. Hisz mindenkinek saját élete van, akár egyedül, akár párban, házasságban él. Mindenkinek meg kell keresnie és találnia önmagát, úgy élnie, ahogyan neki a legjobb, és nem úgy, ahogyan a társadalom, a szülõk, az élet- vagy házastársak, a kollégák, fõnökök stb. elvárják azt tõle is. Isten mindaz, ami körülöttünk van: emberek, állatok, növények, a természet, a Föld, az univerzum. Mindenkiben megvan az isteni szikra, csak legtöbben nem tudják, nem merik keresni, fölvállalni. Akiknek mégis sikerült, azok az emberek megvilágosodtak - Jézus, Buddha, Gurdjieff, Osho stb. És miután befejezték küldetésüket itt, a Földön, elhagyták testüket és egyé váltak a Mindenhatóval. Isten egy és ugyanaz, csak sokféleképpen nevezzük... Istennek, Allahnak, Univerzumnak, a mindent összefogó és átjáró energiának, szeretetnek... És nem kell keresni: elég nyitottnak lenni mindenre, figyelni, elõitélektõl, régi beidegzõdésektõl, hagyományoktól mentesen élni. És szeretni... Elsõsorban önmagunkat, hogy majd szeretetünkbõl másoknak is adhassunk, ha bennünk már túlcsordul.. Tehát ÉLNI...! És nem csak úgy tenni, mint aki él...
|